Regatta – egy szó, amit az evezésnek köszönhet a magyar nyelv

Ez az olaszosan csengő szó nem véletlenül cseng olaszosan, a nyelvészek szerint itáliai eredetű
és már az 1400-as években így hívták a velencei gondolaversenyeket. A német nyelvterületen
viszont azt jelentette, „ugyanaz”, ami később utalhatott a fej-fej mellett induló hajókra. Mikor
Széchenyi István 1822 körül először evezőt fogott a kezébe Angliában, a regatta szó már
nemzetközi ismertségnek örvendett. Magyarországon akkor még a pestbudai révészek és
halászok csak egy szimpla „evezősversenyen” mérték össze az erejük, az első nagybetűs
Regattára 1843. március 19-én került sor.

„Regatta wo Béla und Clark gewinnt gegen Gondel” – azaz: regatta, melyen Béla és Clark
Gondel ellen győzedelmeskedett – írja Stefi naplójában. Bélának azt a hajót hívták, amit
Széchenyi a fiáról nevezett el, Clark pedig nem más, mint Adam Clark, a Lánchíd angol építésze,
Széchenyinek nemcsak a haza szépítésében, de a sportban is társa.
A „legnagyobb magyarnak” ez volt élete utolsó regattája, de nem Magyarországnak. A
későbbiekben bemutatjuk a hazai evezős versenyek világát, a leghíresebb regattákat, a
versenyzőket és a szurkolókat.

2013-ban még azzal fenyegetett az etimológiai szótár, hogy a regatta „nyelvünkben
kiveszőben lévő sportnyelvi műszó”. Ezt a több mint 150 éve használatban lévő szót az
evezésnek köszönheti a magyar nyelv, a fennmaradását viszont többek közt a Budapest Kupa Regattának.

Szerző: Huszthy Zita

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.