Hajrá egyik, ne hagyd magad másik!

Az evezés alapvetően csapatsport, a versenyek alatt a közönség a klubneveket kiabálja kifulladásig,
de van jó pár versenyző, akiknek neve egyénileg legendássá vált a magyar evezés történetében.
A vizeken a századelő magyar hőse az emigráns görög családból származó Mannó Miltiades volt, igazi
polihisztor. A Pannonia Evezős Egylet tagjaként 1906-ig egypárevezős hajóban 11 magyar
bajnokságot nyert és ugyanebben az évben futamgyőztes volt a Henley Regattán, valamint a Molesey
Regattán két hajóhosszal verte az akkori Európa-bajnokot. Az evezés mellett más sportokban is
kitűnt, többszörös futóbajnok volt, ő lett a gyorskorcsolya egyik első rekordere és a Budapesti Torna
Club focistájaként a magyar bajnokság kétszeres gólkirálya. Emellett még képzőművészetben is
jeleskedett, karikaturistaként alkalmazták a korabeli élclapok, de készített szobrokat, portrékat is.
1928-ban ő tervezte meg a Ferencvárosi Torna Club számára azt a jelvényt, melyen egy turul (vagy
sas) egy focilabdát tart karmos lábai közt, és amelyet a klub a mai napig használ. Mikor kérdezgették,
hogy miért nem megy Amerikába, ott biztosan százezreket kereshetne rajzaival, azt válaszolta:
“Mit csinálnék vele? Egy jó kis borocska, néhány cigaretta, egy-két pihenőnap Nyergesújfalun (ott volt
kúriája) éppen elég nekem… és itt mindenki szeret!”


kép: Mannó Miltiades futamgyőzelme rekordidővel az 1906-os Henley Royal Regattán

Pap Kornélia 1955-től fogva hét éven keresztül állt a Nyílt Európa Bajnokság egypárevezős
dobogóján, az első három évben bronzéremmel, a további négyben aranyaéremmel a nyakában. Ma
is aktívan sportol, többször teljesítette Európa leghosszabb evezős versenyét, a 172 km-es Budapest-
Baját, legutóbb 72 évesen.

Sándor Istvánnak szerencsére nem vette el a kedvét a versenyzéstől, hogy 1948-ban csak azért nem
engedték, hogy részt vegyen a londoni olimpián, mert közvetlen előtte igazolt át másik csapathoz, a
Ferencvároshoz. A következő, 1952-es ötkarikáson már indult és a nyolcas vezérevezőseként 6.
helyet nyert Helsinkiben. Pályafutása során 18 magyar bajnoki címet szerzett és ő az egyetlen magyar
evezős, aki valamennyi egységgel nyert bajnokságot. Ő végül kiköltözött Amerikába, taxisofőrként
dolgozott, majd Kanadában telepedett le. Alig egy hónapja, január 5-én távozott az „örök
evezősvizekre” 97. életévében.

Szerző: Huszthy Zita

Forrás: Alliquander Anna: Ellenszélben – A női evezés és versenyevezés kezdetei, Wikipédia

Képek forrása: Magyar Olimpiai és Sportmúzeum, Danubius Nemzeti Hajósegylet

 

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.